Karabahi Dekameron - Szerelmi históriák háború idején

A Karabahi Dekameron - Szerelmi históriák háború idején egy rövid elbeszélésekből felépu¨lő ,,fu¨zér", amelyben a kilencvenes évek elején lezajlott karabahi háborúban harcolni kényszeru¨lő fiatal azeri katonák mesélik el első szerelmeik történetét egy ostrom éjszakáján. A narrátor tolószékbe kényszeru¨lt túlélőként így próbálja megőrizni halott bajtársai emlékét.

A koncepció egyszerre utal Gabriel García Márquez Szerelem a kolera idején című regényére és Boccaccio Dekameronjára, de a fronton rekedt katonák intim, néha nyers, néha lírai vallomásain keresztu¨l egyértelműen a ,,háború helyett szerelem" humanista u¨zenetét hangsúlyozza. A katonák többsége úgy esik el, hogy sosem tapasztalhatta meg a beteljesu¨lt szerelem élményét, hiszen a korabeli azeri társadalom pru¨dériába hajló erkölcsisége nem engedte az érzelmek kibontakozását.

Rasim Qaraca minimalista stílusban megírt kisregénye a háború fenyegető árnyékában élt, darabokra hullott szerelmek között botladozó, ún. ,,elveszett nemzedék" mementója.

Rasim Qaraca 1960-ban szu¨letett a mai Sirván városában. Költő, prózaíró, újságíró és az azeri fu¨ggetlen irodalmi szcéna egyik kulcsfigurája, a Szabad Írók Mozgalmának vezetője, az avantgárd Alatoran folyóirat és kiadó egyik alapítója. Műveiben következetesen szakít a szovjet típusú, hivatalos irodalmi hagyománnyal, és kísérletező, nonkonformista prózájáról és lírájáról ismert. A Karabahi Dekameron az első magyarul megjelenő kötete.

Rövid részlet a könyvből:

,,Életemben először láttam vetkőzni egy nőt. Ha még ötven évig élek, akkor sem felejtem el ezt a látványt. A szekrényajtó mögött állt, és egyenként bújt ki a ruháiból. Minden mozdulatát láttam a tu¨körben. Egy nő, aki neked vetkőzik, az maga a boldogság netovábbja, barátom. Egyszer csak kidugta a fejét az ajtó mögu¨l.

- Ne leselkedj! - szólt rám.

De közben mosolygott. Azt hiszem, a nőknek ku¨lönös gondot kéne fordítaniuk

erre a pillanatra. A férfi számára a vetkőzés pillanata a legfontosabb. És minden nőnek olyan elbűvölőn kellene mosolyognia, mint Nezaketnek, miközben rápirít a férfira, hogy «Ne leselkedj!»"

Fordította és az utószót írta Pál Laura.

Szerkesztette Pál Dániel Levente.

A borítót Arató Zsófia festményének felhasználásával Csele-Kmotrik Ildikó készítette.

Nyomdai előkészítés Székelyhidi Zsolt.