A Megyer-hegy kincse

A Megyerhegy kincse, avagy Szent István székelyei című könyvem a magyarság és székelység
mindeddig meg nem fejtett nyelvi és történelmi "rejtélyeiről" szól. Ilyenek a székelyek nevének
eredete és jelentése, és maguknak a székelyeknek a származása, melyről eddig könytárnyi írott anyag
jelent meg. A másik nagy rejtély mely mindeddig megfejtetlen volt a Bíborban születet Konstantin,
bizánci császár a Birodalom kormányzásáról írt műve, mely a 10. századi európai történelem,
különösen a magyar őstörténet legfontosabb forrása. A 950 körül készült munka útmutató fiának,
tanácsokkal a külpolitikáról, valamint a türkök (magyarok), kazárok és szlávok leírásával.Ebben
szerepel a magyarok régi neve "asfaloi savartoi"néven, mely népnévnek, megnevezésnek jelentését
mindeddig nem sikerült megfejteni. Azt hiszem számomra sikerült. Felmerül Budáról, Attila Bleda
nevű testvéréről elnevezett két vár - Budavára és a székelyföldi Budvár - nevének megfejtése,
fejtegetése.A székelység magyarságának bizonygatására Kodály Zoltán részletes véleményét is
idecsatoltam a székely népdalról, mely szerinte a magyar népdal. Felmerül mindegyre az Árpádház
hun hagyománya mellett a székelység hun származástudata, és hogy a kettő nem választható el
egymástól... Bár a Székelyföldön vannak török, illetve türk nyelven értelmezhető helység, illetve hun
istenség nevek, ezeket, illetve ezekből egy néhányat, mint tényt megemlítek - saját felfedezésem - de
úgy gondolom, nem csatolható a Székelyföldön ma élő székelyekhez, bár érdekes összefüggő
jelenségek, és szinte biztos, hogy hunok által itthagyott nevek vannak Udvarhelyszéken. Ha igaz,
kérdés, hogy ki őrizte meg 1500 éven át ezeket? Ez már egy másik könyvem témája lesz egyéb
történelmi s nyelvi ritkaságok mellett. Aztán a Megyer és Nyék torzsek nevei, na meg a Hanság...
Bágyi Bencze Jakab