Billeg a csónak

Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak.

Az utazás folyamatos: billegünk a csónakban, kanyarodunk a teherautóval, viháncolunk a kertben, vagy éppen hátsó lépcsőkön szökünk fel szobákba. A kötet versei költő-elődöket idéznek meg vagy feltörő emlékeket próbálnak megszelídíteni. Az összegzés, a számvetés mindig lehetetlen, hiszen útközben vagyunk.





Nádasdy Ádám: Billeg a csónak (részlet)

Ártatlan vagyok

Hazudtam éjjel, féltem nappal.
A lebukástól féltem, ámde sajnos
nem követtem el semmit. Negatívum
volt a rovásomon: hogy ezt se, azt se.
Néha levetkőztem váratlanul.
A konzervízű, gyors barátkozás.
Az éjszakai ingyenes fogorvos,
és reggel csak egy vércsöpp, nézd, a párnán.
A képzelt döntések statisztikája,
miközben minden lapos, egyenes.
Érkeznek hatások, de itt dorombol,
itt dörömböl a felfűtött kazán.
Miért maradok immunis, miért?
Miért nem szánom végre el magam?
Ezt valakivel meg kéne beszélni.
Valakit meg kéne ölni talán.

Billeg a csónak

Az ábrázatunkon a néma kérdés:
vajon a hullámverés taszigálja
a dolgunkat előre? Kétszemélyes,
lefelé csobog, kicsit evezel,
ahová kizárásos alapon
igyekszünk, felelősségteljesen,
mégsem akárhová. Nem bánom ezt,
mozgásban állandó a helyzetünk,
billeg a csónak, fogod a kezem.
A néma kérdés nem megy el: mi ketten
minek köszönhetjük ezt az egészet?
Szakállad őszül. Kopaszodsz. Szeretlek.



Ott úszhatnék
A folyót figyelem, ahogy a bajt,
a kemény létet elválasztja tőlem.
A túlsó partot nézem, fényeit:
velem szalad, ahogy itt szaladok.

Így kéne, hogy az életemen át,
középen folyjon végig egy folyó.
De hosszában, hogy mindig ott legyen
a túlsó part, ahova nem megyek.

Mert félelem nélkül mit ér az élet?
Ha minden bajt tudunk előre, olcsó.
A túlsó partnál tiszta, mély a víz,
ott úszhatnék erősen, sportosan.

De onnan ide vajon visszanéznék?
Látnám-e szorongó kis énemet?
Vagy elnéznék saját fejem fölött,
nem is látnám, hogy bámulom magam?

Líra Könyvklub 2024.06.18.


Fekete Ernő könyvajánlója

Fekete Ernő Jászai Mari-díjas színészművész, érdemes művész, a Budapesti Katona József Színház tagja, sokat foglalkoztatott szinkronszínész.

Június 12-én mutattuk be Nádasdy Ádám Billeg a csónak című könyvét a Puskin Art Moziban, ahol a szerzővel Turi Tímea beszélgetett. A eseményen Fekete Ernő olvasott fel részleteket, így őt kértük meg, írjon ajánlót a kötetről.

„»Öröm, ha végre sikerül egy könyvnél
úgy leragadni, hogy a létezést
ne lássam langyos kávéízűnek,
ne röhögjön rám a semmittevés.«

Nádasdy Ádám új verseskötetében Az öröm és én című vers egyik versszaka ez. Kívánom mindannyiunknak, hogy még sok ilyen könyvre leljünk. És persze olvassuk Nádasdy verseit, egyet-egyet többször egymás után, ahogy verset szokás, ahogy verset kell. Engedjük, hogy valljon magáról nekünk tisztán, kendőzetlenül, és persze aztán ismerjünk magunkra.

»A tudásszomjat nem mondták neki,
hogy hegyezni kéne a füleit,
hogy bátor dolog szépen tükröződni,
s a mások fénye tényleg melegít.«
(Nem mutatta senki, részlet)

Engem, ha jól számolom, 29 éve mutattak be Ádámnak az Ibolya presszóban. Ez alatt a hosszú idő alatt számtalanszor találkoztunk, és meg kell vallanom önöknek, hogy az ő szelíd, okos fénye mellett sose fáztam.”

Líra Könyvklub cikk