Jövőmbe fektetlek

Igazi költő kötetét ajánlom, kedves olvasó. Horváth Imre Olivér igazi költő, mert nagyon
tudja a költői mesterséget: van itt kötött és szabad vers, van hexameter és antik strófa
(hibátlan!), és mindezek olyan természetességgel simulnak a mai nyelvbe, hogy a gyanútlan
olvasó észre sem veszi. De Horváth azért is igazi költő, mert a fegyelmezett formákba
életanyagot, sőt robbanóanyagot tölt: a szerelmet, annak testi aspektusait is beleértve. A
versek többsége férfiak egymás iránti vágyáról és szerelméről szól, bámulatos őszinteséggel,
olykor brutalitással, gyakran ironikus, gyakran mulatságos és pajzán hangon: ,,Mért kell két
levitézlett / vaslábasnak foltmentesre sikálnia egymást?". Van szó futó kapcsolatokról, de a
kötet törzsrésze ugyanannak az emberpárnak a történetét rajzolja meg, a megismerkedéstől a
bejegyzésen át a tartós együttélésig. Szép, sőt megható történet, mondhatnánk - csakhogy
Horváth Imre Olivér iróniája, gyakran keserű humora, tárgyilagossága mindig távol tartja az
olvasót a meghatódástól. Erotika van bőven, és szex bujkál mindenütt: ,,Gáz-villany-víz:
ahogy kezed fogom, / peregni kezd a mérő". Ismerjük ezt az érzést, közös emberi tapasztalat,
ehhez elég a szerelmünk kezét megfogni.
Régen olvastam költőt, aki ilyen változatosan, ilyen tudással és bátorsággal ír a
szerelemről. A halálról nem ír: majd eljön annak is az ideje. (Nádasdy Ádám)