Gyökeres ház

Ha költözöl, elfogadod a meglévőt, sajáttá formálod a teret, megszokod, belakod. Látod és tapasztalod, megadod mindennek idejét, módját: otthonnak nevezed.

Szalai Zsolt kötete egy családi ház, egyben egy egész közösség történetének nyomába ered. Az öttevényi, tóközi miliő, a városi és a falusi élettapasztalat konkrét, valóságos elemeiből töltekezik. Ugyanakkor a lírai költészet eszköztárával megformált versek a bontási folyamatok ábrázolásából építkezve a tér- és időbeli kiterjedéseket tágabb összefüggésbe helyezik. Olyan általános léttapasztalattá, melyek a személyes perspektívát az egyetemes emberi létezés irányába mozdítják.
A ház egykori és jelenkori lakói metonimikusan rendelődnek egymás mellé, az archiválás és a renoválás pedig egyszerre jelenti az egyszerű tárgyak, az élőlények, a helyhez kapcsolódó emlékek számbavételét.
A kötet versei a bontás-átalakítás fokozatait jelenítik meg. Úgy bánik nyersanyagával, úgy írja újra történeteit, hogy azok különbözőségeit a vers felépítményében megjeleníti, majd a lírai beszédszólamok segítségével a jelenbe ívelő, homogén felületté formálja.
A Gyökeres ház az egymással létezésnek, az egymás mellett élésnek és az egymás utániságnak költészettel mért tapasztalata.