Legendahántás - 50+1 tévhit a magyar irodalomban

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én?
Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy "gondolta a fene"?

Az elmúlt években szépíróként is jelentkező nagyszerű irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. A könyv célközönsége a középiskolai magyartanárok, a diákok és az irodalom iránt érdeklődő olvasók.

A Legendahántás leginkább a XIX. század első fele szerzőinek (Kölcseytől Petőfin át Aranyig) jól ismert és a nemzeti kánonban (közoktatásban) szereplő műveinek újszerű értelmezési lehetőségeit mutatja be. Szó van benne a Hymnusról, a Szózatról, a Nemzeti dalról, a Toldiról, a magyarok istene képzetről stb. Általánosságban olyan megcsontosodott állításokat jár körbe, amelyeket mára a tudomány megcáfolt. Az egyes írások tudományos kutatási eredményekre építenek, de közérthetően és humorosan közvetítik azok főbb meglátásait.

A könyvet gazdag képanyaggal illusztráltuk.

"Hiszen akiről vagy amiről beszélünk, az közöttünk van, és ahhoz nekünk is közünk lehet. A szóba hozott legendák és hiedelmek élő kapcsolatot teremtenek például az adott szerzővel, és egyfajta ismerősség illúzióját keltik. Petőfiről csak per "Sándorként" ejtünk szót, mert a mi fiúnk, Aranyról tudjuk, hogy mogorva öregember lett, amolyan "epés" alkat, Jókai meg tutyimutyi papucsférj, Tompa Mihálynak meg nem hisszük el máig sem, hogy tényleg beteg volt, pedig még képes volt és bele is halt szegény a hipochondriájába. Ezeken a mendemondákon keresztül lesz személyes közünk hozzájuk. Ezért aztán ez a könyv nem leleplezni akarja a kulturális hiedelmeinket, hanem meg akarja mutatni azt a tudományos módszerekkel kideríthető valóságot, amiből táplálkoznak."





Részlet a könyvből

„Petőfiről mindmáig a legkülönfélébb pletykák és mítoszok keringenek, sőt teremtődnek, mintha még mindig élne. Úgy látszik, a magyar kulturális emlékezet nehezen tudja földolgozni azt a sokkot, amit a Petőfi-jelenség váltott ki. Most magam is egy nem kevéssé bulvárszagú kérdést szeretnék körüljárni azzal, hogy bármilyen furcsa és elsőre bármennyire hihetetlennek tűnik is, de valóban fölvetődött a korban, hogy orosz kém volt-e a forradalom költője.”