Mátyás király III.-A legyőzhetetlen

I. Mátyás figyelmét a sziléziai háború köti le, ugyanakkor konfliktusa III. Frigyes német-római császárral újra és újra fellángol. A királyt északról Kázmér lengyel uralkodó fenyegeti, a cseh trónon pedig annak fiát, Ulászlót erősíti meg a császár, de Mátyásnak rendelkezésére áll már az ütőképes zsoldossereg. Az ország déli határait II. Mehmed szultán veszélyezteti, aki egy stratégiai fontosságú ponton felépíti Szabács várát, s mellette Erdélyt és Moldvát támadja, a Nyugat-Balkánon pedig területeket foglal el.
Az ismert világ arra vár, hogy a kereszténységet Mátyás és a magyarok védjék meg a muszlim terjeszkedéstől, de tényleges támogatást vajmi keveset adnak. Kiviláglik Mátyás kivételes és a korszellemhez viszonyítva merőben szokatlan diplomáciája, ám közben árulások követik egymást a király közvetlen környezetében. Ellenségei aggódnak, mert katonai és politikai szempontból máris túlságosan megerősödött, ezért minden lehetséges eszközzel támadják, ám a király érvényt szerez elgondolásainak, s biztonságban tartja az országot.
Időközben megszületik Barbara Edelpeck és a király törvénytelen fia, Corvin János. Mátyás politikai érdekből Nápoly felé nyit, és megérkezik az új királyné, Aragóniai Beatrix. Aztán az uralkodónak szembesülnie kell azzal, hogy Beatrix, aki házasságuk első éveiben tökéletes társának bizonyul, képtelen trónörököst szülni. S ha ez így van, törvénytelen gyermekét kell a pápa engedélyével trónörökössé tenni.
Ezen a ponton indul el a palotán belüli intrika, a torzsalkodás és a helyezkedés, melynek következményei baljós és sötét előjelekkel eleve meghatározzák Mátyás uralkodásának utolsó kilenc évét.