Emlékezések

Ney Ferenc (1814-1889) a magyar pedagógia kiemelkedő alakja és korának ismert pesti közszereplője, termékeny szín-mű- és regényíró, költő, publicista. Kéziratban fennmaradt Emlékezései a 19. század magyar, legnagyobb részt pesti közéletére, irodalmi életére nézve értékes forrás.
Iskolái után főúri családoknál - köztük Martonvásáron a gróf Brunszvik családnál - nevelő. Miközben Bécsben és Pesten orvostanhallgató, megírja az első magyar nyelven publikált sci-fit.
Újságíróként az 1840-es évek minden fontos egyesületében, társaságában szerepet vállal, a Nemzeti Színház több színművét bemutatja. Rossini-, Mozart-, Beethoven-operák szövegeinek első magyarra fordítója. Megválasztják a pesti Kisdedóvó-képző igazgatójának.
1848-ban a terézvárosi forradalmi légió hadnagya és városi képviselője. A szabadságharc leverése után az Újépület foglya, egészen addig, míg sikerrel megpályázza az akkor még német tanítási nyelvű pesti Főreáltanoda - a mai Eötvös József Gimnázium - magyartanári állását. A későbbiekben közel harminc évre az iskola igazgatója, magyar tannyelvűvé alakítója, olyan sikerrel, hogy "az ő vezetése alatt lett a nevezett intézet az ország határain túl ismert nagy minta-főreáltanodává".
*
Ney Ferenc néhány szentenciája:
- A haza valamennyi honpolgár összege.
- Embert nevelni az emberiségnek, a társadalomnak, a hazának! Óh lehet-e ennél magasztosabb cél, remekebb feladat?
- Én a' nevelés dolgában felekezetiességet nem ismerek, ismerni nem akarok. 'S isten legyen irgalmas azon hon jövőjének, hol a' felekezeti vakság még ezentúl is diadalt bitorland.
- Csak a törvény lehet amaz acél öv, mely összetartja a rendet, békét s polgári üdvöt, s mely ha megtörik vagy szétszakad, bomlásnak indul minden.
- Az önbecsülés a legfényesebb drágakő, melyet az ember az élet küzdelmei közt találhat.