Diamant Izsó

Diamant Izsónak, az aranyosgyéresi Sodronyipar-művek megteremtőjének emléket állító kiadásunk első kötete, Tibori Szabó Zoltánnak, Murádin Jenőnek és Pásztor Istvánnak a Diamant munkásságát bemutató tanulmányai mellett, az általa alapított és 1920-1940 között vezetett üzem történetét megörökítő, kéziratban hátramaradt munkáját tartalmazta, valamint egyetlen nagyobb közgazdasági tárgykörű, a szovjet ötéves terv kritikáját nyújtó tanulmányát.
Ez a második kötet folytatja a közlést a sok tekintetben ma is időszerű, annak idején főképp a Korunkban és a Független Újságban megjelent közgazdasági tanulmányaival, azokkal, amelyek az 1930-as évek gazdasági válságtól nem kímélt időszakában a kihívásokra adható válaszokat és megoldásokat keresték - ma is sok tanulsággal szolgáló eredménnyel. Foglalkozik ezekben többek között a fordizmusnak akkoriban Európában is felbukkanó jelenségével, egy ankét keretében a nagy gazdasági világválsággal, és elemzi a japán dömping jelenségét és kihatásait.
A kötet második részében a műgyűjtő és művészeti témákhoz avatottként hozzászóló Diamant Izsót ismerhetjük meg. Mindkét tekintetben kiemelkedőek a japán művészettel, az európai grafikából pedig a rézkarcművészettel foglalkozó írásai. De ott találjuk ezek között a Nicolae Grigorescuról egy 1937-es bukaresti kiállítás kapcsán írott tanulmányát is.
A kötet Függelékében, a Diamant-életmű ezutáni kutatója megtalálja a kötet szerkesztője, Tibori Szabó Zoltán által összeállított Diamant-életmű-bibliográfiát, amelyet a holokausztból megmenekült, és a háború után Kanadában élő leszármazottak - fiai, unokái - munkásságát megismertető irodalom tesz teljessé.
A kötetet a Diamant család életére és munkásságára vonatkozó gazdag illusztrációs anyag teszi teljessé, többek között japán fametszet- és grafikai gyűjteményének darabjai. Ezt a háborús pusztításokból megmenekült anyagot 1947 óta a budapesti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum őrzi.