Tiszamarti Antal

Részlet: A Magyar Nyelvőrben (1937-i évf. 84-85. l.) Ország, országrész, névelő címmel egy cikket olvashattunk, amely azzal kezdődik, hogy megrója Dengl János Magyar nyelvhelyesség és magyar stílus című könyvének következő szabályát: "Országok és országrészek...

Részlet: Nyelvhelyességi hibák az újságokban Egymillió szótagnyi újságszöveg alapulvételével gyorsírási célokra szó-, képző-, rag- és hangstatisztikát készítek. E munkám során a feldolgozott anyagot végignéztem abból a szempontból is, hogy nyelvtani helyesség...

Részlet:Minden iskolázott ember tudja, hogy az értelmező nyelvtan alakjára, vagyis ragjára nézve megegyezik az értelmezett szóval. Pl. Mátyásnak, az igazságosnak emléke ma is él a magyar nép lelkében. Átrepültem a levegőt, a végtelent (Petőfi), stb. És mégis újabb irodalmi...

Részlet: Ezek után a szóképek és egyéb kifejezések kérdésében való csetlés-botlásai után térjünk át a cikkírónak azokra az állításaira, amelyeket a nyelvvédelem elleni hadakozása közben a saját nyelvművelő álláspontjának érveiként szorongatott el. Ezekben...

Részlet:Félreértett szavak és szóösszezavarások.A nyelvérzék gyöngeségének egyik nyilvánulásmódja az, hogy a ritkábban előforduló szóknak jelentését a beszélők nem érzik ki pontosan a hallott vagy olvasott mondatból, és ennélfogva ezeket a szókat a maguk beszédében és...

Részlet:Cicero a nyelvújításról és nyelvtisztaságról.Minekünk, akik szeretnénk kitessékelni édes anyanyelvünkből mind a fölösleges idegen, jórészben latin és német szavakat és kifejezéseket, mind pedig a helytelen nyelvi alkotásokat, bizonyára érdemes tudomást venni...

A Magyarosan olvasói még emlékeznek rá, hogy Pintér Jenő mint a budapesti tankerület főigazgatója február végén kibocsátott körlevelével hatalmasan fellendítette a nyelvvédő mozgalmat a középfokú iskolákban. Bölcsen felismerte ugyanis, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának...

Részlet:Orthologus és neologusA neologus a nyelvet szűknek s céljaira el nem készültnek találván, nem elégszik meg a szokottal, hanem mindazt, ami a beszédnek erőt s szépséget adhat, keresi s elfogadja. E végre az idegen szókat... kerüli: mert az idegen szó tarkít s elárulja...