Imperium

August Engelhardt nagy reményekkel fordít hátat az európai civilizációnak a huszadik század hajnalán. Romlatlan, paradicsomi idillről álmodozik, amikor a fenyegető modernség elől menekülve a déltengeri gyarmatra, Német Új-Guineába hajózik. A nudista és vegetáriánus életmódban hívő fiatalember a kókuszdióban való hitre akar új vallást alapítani, hogy követőket toborozva és kis szigetén új birodalmat építve az egész emberiségnek utat mutathasson. Zavaros eszméi azonban a kiteljesedés helyett egyre mélyebbre taszítják.

Christian Kracht szatírája a történelmi kalandregény műfaját újítja meg Jack London, Herman Melville és Joseph Conrad nyomdokain haladva. A regény feleleveníti a német gyarmatok groteszk, elveszett világát, miközben a huszadik század tragikus európai történéseire is reflektál. A valós történelmi tények és alakok azonban bravúros írói játék eszközei lesznek, az olvasó pedig hol szórakoztató, hol megrázó képet kap az emberi eszmék és törekvések törékeny természetéről.

"Az Imperium hátterében minduntalan fel-feltornyosulnak az árnyszerű sorshegységek: a német történelem fordulatai, melyek felsejlenek a kivonuló idealisták mögött, akik az egészet lehetővé tették azzal, hogy kiszöktek belőle, amikor a sors gonosz sodrása egy percre megállt. Kalandregény. Semmi kétség. Hogy még van ilyen." (Elfriede Jelinek)